Együtt, nem egyedül: Ha egyedül ül a munkaadója előtt, hogy megbeszélje a bruttó éves fizetését, szabadságát vagy munkaidejét, akkor gyenge a tárgyalási pozíciója. Ezért csatlakoznak a munkavállalók egy szakszervezethez, és fizetnek tagdíjat, hogy a kollektív alkuból lényegesen többet hozhassanak ki.
A legfontosabb kollektív szerződések közé tartoznak az általános kollektív szerződések és a bérmegállapodások. A kollektív szerződés szabályozza az alapvető munkafeltételeket, mint például a munkaidőt, a szabadságjogot, a felmondási időt vagy a túlórák és műszakos munkákért járó jutalmakat. A bérek kollektív szerződései határozzák meg a bérek és fizetések szintjét, vagy kollektív szerződésben az ágazat összes, a munkaadói szövetséghez tartozó cégére vonatkozóan, vagy egy vállalati szerződésben egy egyéni cég esetében.
NGG bérigényeiben figyelembe veszi az inflációs rátákat, a termelékenység növekedését és az újraelosztási összetevőket. A termelékenység növekedése az, amiből a dolgozók többet produkáltak az elmúlt évben, mint az azt megelőző évben. Még ha szigorúan véve a gazdaság egészének termelékenységének növelése a cél, NGG kollektív tárgyalási bizottságaink figyelembe veszik az egyes ágazatok helyzetét is.
Az infláció és a termelékenység növekedését ellensúlyozó vámemelések elosztási szempontból semlegesek . Nem változtatnak az alkalmazottak bérének és a vállalati nyereségnek a megtermelt nemzeti jövedelemben való részesedése között. Például, ha az infláció 2,3 százalékkal, a termelékenység pedig 1,3 százalékkal emelkedik, az elosztássemleges árrés 3,6 százalék lenne. De az NGG nem elégedett ezzel. Újraelosztási komponenst igényel, hogy a munkavállalók is részesedjenek a vállalatok nyereségéből. Az, hogy ez mennyire sikerül, nemcsak az adott NGG szektor gazdasági helyzetétől függ, hanem az NGG tagságának erősségétől és a munkaerő sztrájkkészségétől is.
Mi az a kollektív szerződés?
TÁRGYALÁS
Ha a cégnél még nincs kollektív szerződés, a munkavállalók az NGG-hez fordulnak, hogy a munkáltatót tárgyalásra kérjék. A bérekről és fizetésekről szóló kollektív alku azonban gyakran rendszeresen zajlik.
Az NGG és a munkaadók ezután kollektív alkupartnerekké válnak. A kollektív tárgyalások igényeiről az NGG kollektív tárgyalási bizottsága dönt. A bizottság az NGG tagjai által választott alkalmazottakból áll. A munkaadókkal folytatott tárgyalásokat az NGG szakszervezeti titkárai és a kollektív tárgyalási bizottság folytatják.
MUNKAÜGYI KÜZDELEM
Ha a munkaadók elutasítják az NGG követeléseit, vagy nem mutatnak hajlandóságot az ésszerű kompromisszumra, az NGG felszólítja a munkavállalókat, hogy a békekötelezettségnek megfelelően tegyenek fellépést a munkáltatókra nehezedő nyomás fokozása érdekében. Amikor a munka leáll, az költséges lehet a munkaadók számára, és megnő a kompromisszumkészségük. Minél több csatár, annál jobb.
A sztrájk ideje alatt a munkáltató nem fizet munkabért a sztrájkolóknak. Az NGG tagjai sztrájkdíjat kapnak az NGG-től, a nem tagok nem.
MEGÁLLAPODÁS
Ha az ideiglenes munkabeszüntetések nem vezetnek egyezségre, a cég NGG tagjai demokratikusan megszavazzák, akarnak-e határozatlan ideig sztrájkolni. De ez ritkán van így. A legtöbb esetben a kollektív alkupartnereknek a további tárgyalásokon sikerül megegyezniük a kollektív szerződésről. Mindkét félnek kompromisszumot kell kötnie.
Csak a szakszervezetek tárgyalhatnak kollektív szerződésekről. A kollektív szerződések elsőbbséget élveznek az üzemi tanácsok által kötött üzemi szerződésekkel szemben. A szakszervezeti szabályozó hatóságnak ez a prioritása a vállalati szabályozó hatóságokkal szemben alkotmányos státuszú.
A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS:
- javítja munkakörülményeit
- növeli a bevételét
- lényegesen több nyaralási napot biztosít
- biztosítja karácsonyi és ünnepi bónuszát
- csökkenti a munkaidejét
- javítja a nyugdíját
lehetővé teszi az oktatás